Az AI nem jelent mindenre megoldást – felhő, hibrid IT és az AI mindennapjainkban
A vállalati informatika napjainkban folyamatos és intenzív változásban van: soha nem látott ütemben kerülnek előtérbe a felhőalapú és hibrid rendszerek, miközben az IT- outourcing, a munkaerőpiaci kihívások és az AI-forradalom új üzleti modelleket, szervezeti szemléletet és fejlesztési irányokat hívnak életre.
Tóth István László, a Delta Technologies rendszerintegrációs vezetője több mint egy évtizedes házon belüli tapasztalattal osztja meg tapasztalatait a felhőstratégiákról, a céges digitalizáció valódi állapotáról, az AI-implementáció realitásairól, valamint arról az emberi oldalról, amely nélkül hosszú távú sikert nehéz elképzelni.
Milyen szakterületek tartoznak hozzád, és hogyan alakult a szakmai háttered?
Alapvetően minden, ami IT – rendszerintegráció, szerviz, üzemeltetés és az ezekhez kapcsolódó outsourcing. Volt szerencsém a teljes IT-portfólióval dolgozni: szerver- és kiszolgálói infrastruktúra, adatközpontok, hálózatok, IP-telefónia, security – tényleg mindent érintettem, így azt mondhatom, hogy szinte bármilyen részterületet ismerek. A gyakorlati tapasztalat azért fontos, mert tényleg pontosan átlátom, hogyan működik egy komplex IT- ökoszisztéma – nálunk a cégnél, és az ügyfeleinknél is.
A piac jelenlegi legégetőbb kérdései közül melyek határozzák meg leginkább a mindennapi munkádat?
A legizgalmasabb kérdés ma a földi (on-prem) rendszerek és a hibrid felhő megoldások közötti átmenet; milyen sebességgel és milyen architektúrával érdemes igazodni a változó igényekhez. Ez szinte minden céget érint, legyen szó Microsoft 365 migrációról, klasszikus hibrid levelezésről, teljes felhős működésről vagy annak fokozatos bevezetéséről. Ehhez társulnak a biztonsági megoldások – például, hogy miként tudjuk elkülönített, biztonságos módon menteni az adatokat akár a saját infrastruktúrától függetlenül –, illetve a backup-as-a- service szolgáltatások, amelyek számunkra is kiemelten aktuálisak az elkövetkező egy évben.
Milyen további trendekre, ügyféligényekre érdemes most figyelni?
Az outsourcing – kifejezetten mérnöki vagy szakértői munkaerő bérbeadása – most extrém hangsúlyt kap, hiszen a jó mérnök és szakértő megszerzése, megtartása minden piaci szereplőnél kihívás. Ebben mi erős értéket képviselünk: házon belül felépített tudásbázisból, tapasztalt, multinacionális környezetben edzett mérnöki csapatból biztosítunk erőforrást. Ez különösen azoknál a nagyobb cégeknél jelent előnyt, ahol a teljeskörű informatika házon belüli felállítása irreálisan drága lenne, vagy ahol valós rugalmasságot várnak el egy-egy nagyobb szervezet- vagy projektátalakításnál.
Miért jelent mást rendszerintegrációs környezetben dolgozni, mint egy cég IT munkatársaként?
Alapvetően teljesen más a dinamika. Egy hagyományos, céges környezetben az IT-s szakember rutinszerűen, 3-4 év után már alig motiváltan végzi a feladatokat; ugyanazokat a rendszereket kell folyamatosan karbantartani, szerencsés esetben fejleszteni. Ezzel szemben nálunk évente akár 40-60 rendszerrel dolgozik valaki; teljesen új projektek, kihívások, architektúrák, és emiatt a szakmai fejlődés is sokkal intenzívebb. Ez a változatosság, az új tanulmányok, certifikációk, partneri vizsgák folyamatos szerzésének kényszere motiváló azoknak, akik nem szeretnének beleragadni a monotonitásba.
Hogy épül fel jelenleg a csapatod, mennyire értékes a diverzitás?
Nálunk közel negyvenen dolgoznak a rendszerintegrációs és üzemeltetési csapatban, egészen az L1-L3 szintig: vannak, akik elsősorban felhasználókat támogatnak, és persze olyanok is, akik már komplex infrastruktúrákat, bonyolult architektúrákat terveznek, fejlesztenek. Nagyon fontosnak tartom a tudásmegosztást, a mentorálást, hiszen pontosan tudom, hogy a szakmai féltékenység, információ-titkolás mennyire visszavetheti hosszútávon a közösséget. Tudásmegosztás nélkül azonban nem lehet ütőképes, hosszútávon innovatív szakmai csapatot építeni.
Hogyan lehet motiválni a fiatal generációkat?
A Z generáció sztereotípiái részben igazak: kevesebb a türelem, rövidebb a motiválhatóság ideje, nehezebb hosszú távra tervezni pályakezdők esetén. De azt tapasztalom, hogy megfelelő mentorálással, odafigyeléssel, már-már szülői gondoskodással igenis lehet őket jó irányba terelni. Nem tízezerből kettő, hanem tízből nyolc emberből válhat értékes szakember, ha megkapja a bizalmat, és látja, hogy valós előrelépési lehetőség van – nálunk például karrierút, rendszeres visszajelzés, fiatalok előmozdítása a mérnöki pozíciókba. Sokat segít a stabil, összetartó közösség, a példamutatás az idősebb kollégáktól, az erős cégen belüli lojalitás; sokan több mint tíz éve dolgoznak itt.
Mit jelent a Delta Technologiesnál a hosszútávú lojalitás és a szervezeti kultúra fejlesztése?
Kritikus, hogy a karrierút világos legyen – nálunk valóban előre lehet lépni, a motivált, hozzáértő munkatársak szakmai és vezetői pozícióba kerülhetnek. A hosszú távra szervezett csapat a cég egyik legnagyobb értéke. A belső tudás és összetartás nélkülözhetetlen, ha valódi hozzáadott értéket akarunk nyújtani az ügyfeleknek – ez nemcsak technikai, de üzleti szempontból is előnyös. A gyorsan változó gazdasági, technológiai környezetben ez az emberi tényező az, ami igazán versenyképessé teszi a szervezetet.
Cégként mit ajánlanál egy induló vállalkozásnak? Helyi, hibrid vagy felhőalapú IT-t?
Egyértelműen azt mondom: ha most indul egy vállalkozás, a tiszta, 100% felhős infrastruktúra a leghatékonyabb és leggazdaságosabb út. Egy már meglévő, helyi infrastruktúrával rendelkező cégnél a hibrid bővítés a legjobb választás: redundáns, biztonságos és dinamikus működést tesz lehetővé. A nagy cégek is ezért szeretik az opex típusú (havídíjas, fogyasztásalapú) konstrukciókat: gyorsan, előre tervezhetően, nagy beruházás nélkül tudnak fejleszteni, miközben a felhő természeténél fogva hozza a redundanciát, biztonságot, fenntarthatóságot (green IT), és lehetőséget ad hozzáadott szolgáltatásokra, támogatásra is.
Sokan félnek attól, hogy a felhő hosszabb távon kiszolgáltatottá teszi őket az árak emelkedésének. Meg lehet ezt előzni?
Nincs egyszerű válasz, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a visszaköltözés valóban lehet nehézkes, de közel sem lehetetlen. Emiatt inkább hosszabb távra, minimum 3-5 évre érdemes szerződni a nagy szolgáltatókkal. Ennyi időre az árazás és az IT infrastruktúra változása is jól tervezhető: egy kliens gép életciklusa tipikusan 3 év, egy szerveré 5 év, egy hálózati eszközé jellemzően 5-7 év, így ezeket is figyelembe kell venni a stratégiai döntéseknél.
Hol tart most a magyar piac nyitottsága a felhős vagy hibrid megoldásokra?
Az utóbbi időben a piac rugalmasabb, mint valaha: a hibrid megoldásokra (főleg közepes és nagyobb cégek) mind nyitottabbak, és egyre többen keresik a komplex, testre szabható szolgáltatásokkal kombinált architektúrákat. Mindezt gyorsítja az ESG, a fenntarthatóságra irányuló elvárások, de természetesen továbbra is komolyan felmerülnek a biztonsági és compliance kérdések.
Mennyire realitás az AI bevezetése a napi céges működésben? Túl van hype-olva, vagy tényleg versenyelőnyt jelent?
Az AI mindenütt ott van, de a piacon sokkal inkább divatszó, mint gyakorlat. A legtöbb ügyfél pontosan tudja, hogy neki „AI kell”, de valójában nem világos, mire tudná hasznosan alkalmazni – nincs strukturált adatvagyona, nincs kész szervezeti, informatikai érettsége hozzá. Szerintem az a legfontosabb, hogy ne az AI-tól várjon mindenki megváltást, hanem először azonosítsa, építse fel az adatvagyonát, tegye rendbe az alap infrastruktúráját.
Mi a megfelelő stratégia egy cégnek a digitális transzformációban és az AI felé vezető úton?
Először az alapokat kell megteremteni: strukturált adatgyűjtés, folyamatautomatizálás, digitális iktatás, majd jöhet az adatfeldolgozás, analitika, végül az AI-alapú fejlesztések. Például egy szállítmányozó cégnél a nulladik lépés a papíralapú dokumentumok digitalizálása, utána a szkennelt adatok adatbázisba szervezése, majd BI/AI modellek bevezetése. Ez lépcsőről lépcsőre megy: okos, fokozatos projektmenedzsmenttel, tudásmegosztással, tanácsadással lehet igazi üzleti értéket teremteni. Az a cég, amely 5-10 éves távlatban, jól tervezhető költségkerettel lépked végig ezen az úton, hosszú távú versenyképességet szerez.
Hogyan látod, a magyar cégeknek milyen a felkészültségük az AI-ra vagy fejlett digitális transzformációra?
Egyre tudatosabb a piac, viszont a legtöbb magyar közép- és nagyvállalatnak még nincs teljeskörű képe a saját adatvagyonáról és IT-folyamatairól. Mi ezt érettségi felméréssel, szakértői tanácsadással segítjük: akár már néhány interjúból, dokumentációelemzésből kiderül, hogy hol van a szűk keresztmetszet, mit muszáj fejleszteni – de az is, ha „csak” a működési hatékonyságot kell javítani, nem feltétlenül a meglévő rendszereket fejleszteni vagy cserélni.
Vannak különösen fontos kihívások, amelyek most a legjobban foglalkoztatnak?
Legnagyobb szakmai kihívás számomra, hogyan lehet a csapatot egyben tartani, fejleszteni, és ezzel egyidőben folyamatosan lekövetni a rapid technológiai váltásokat és piaci igényeket. A szervezeti átalakítások, partneri szintek javítása, szakmai előrelépés, belső tudás erősítése mindennapi cél. Sikernek azt tartom, ha a kollektíva együtt fejlődik, és hosszú távon tartósan versenyképes, hatékony szervezetté válik, amely innovatívan, de képes józanul reagálni az AI és a digitális transzformáció hype-jára.
