Kiemelkedő teljesítmény a V4-es egészségügyi szolgáltatóknál
A Sustainability nevű, nagy presztízsű, tudományos lapban jelent meg Vajai Balázs, a Delta Technologies pénzügyi és számviteli igazgatóhelyettesének – szerzőtársakkal együtt publikált – legújabb tanulmánya. A svájci kiadású periodikában a magyar kutatók a V4 országok egészségügyi vállalatainak elmúlt 10 éves pénzügyi eredményeit vizsgálva jutottak meglepő eredményekre.
Kiemelkedő tudományos eredmény a gyakorlatban
Megjelent Vajai Balázs, a Delta Technologies pénzügyi és számviteli igazgatóhelyettesének és szerzőtársainak tanulmánya a svájci kiadású Sustainability című tudományos lapban. Balázs szerzőtársaival a V4 országok privát egészségügyi szolgáltatóinak 10 éves pénzügyi idősorait vizsgálta. A tanulmányról, az adatelemzésről és a gazdasági modellek gyakorlati hasznosításáról beszélgettünk.
Mit vizsgáltatok és milyen eredményekre jutottatok a most megjelent tanulmányban?
A tanulmányban négy szerzőtársammal a V4 országok mintegy 20 ezer privát egészségügyi szolgáltatójának, gyakorlatilag kkv méretű vállalatoknak a 10 éves mérleg és eredménykimutatásait vizsgáltuk. Az eredmény nagyon leegyszerűsítve pedig az, a V4 országok jövedelmezőségi, likviditási mutatói hasonlóak, ahogy a cégek túlélési rátái is. A V4 régióban az egészségügyi cégeknek kiemelkedő jövedelmezősége van, az 5 éves túlélési rátájuk pedig valamennyi vizsgált országban 98% körüli, vagyis nagyon stabil vállalkozói rétegről beszélhetünk. Ez azért megdöbbentő, mert a teljes magyar gazdaságban ez az arány ~65%, vagyis 100 cégből nagyságrendileg 65 cég éli túl az elkövetkezendő 5 évét, miközben az egészségügyi cégeknél 100-ból csak ~2 szűnik meg. A tanulmány ezen cégek 10 éves folyamataira, illetve a környezetre koncentrált, ebből igyekeztünk általános értékű megállapításokat levonni.
A mostani tanulmányt PhD hallgatóként írtad, ráadásul a felső 25%-ba tartozó, ún. Q1-es, tudományos lapban jelent meg. Inkább elméleti vagy inkább gyakorlati szakembernek tartod magad?
Szerencsés vagyok, mert elméleti szakemberként a tudást gyakorlati síkon is tudom hasznosítani; kicsit adatelemző, kicsit pénzügyes határterület a feladatom. Persze mindez nem új, ma már kevesen tudnak egy szakmaterület kereti között maradni. Én pedig ezt szeretem is, mert a világ megismerése, az erről való gondolkodás fontos számomra, és a megszokottat újraértelmezve, új modelleket alkotva szeretném megtalálni az összefüggéseket. Ebben a tanulmányban is ezt tettük; a cikk megírását követően először bírálható státuszt kaptunk, majd 3 nemzetközi vaklektor bírálta el, ezt a tördelés követte. Nem volt egyszerű folyamat, de megérte. Erre az out of box szemléletre amúgy jó példát adnak a Deltában zajló munkafolyamatok is. A magyar számviteli szabályok például a múltat konkrét szabályok mentén értékelik, a jövőben sztenderdizált értékekkel együtt. Ehhez képest a már nálunk is alkalmazott nemzetközi sztenderdek, például az IFRS jóval tágabb lehetőséget biztosítanak a gyakorlatban, és jobban reprezentált benne a pénzügyi szemlélet.
Hogyan jött az adatelemzés iránti érdeklődésed?
Már bankosként is pénzügyi elemzésekkel, modellekkel foglalkoztam, akár azon az áron is, ha a futtatott modell számítástechnikai kapacitásigénye miatt leállt pár órára a bank ügyfélkiszolgálása. Nem mindenki kedvelte és értette mit és miért csinálok, de az eredményeket milliárdokban mértük. Később már az Országos Betétbiztosítási Alap kockázatkezelési vezetőjeként 2016-ban raktam le a ma is alkalmazott modelljét a hitelintézetek kockázat alapú díjfizetésének. 2020-ban érkeztem a Deltához. A növekedési terv része volt abban az időszakban vállalatok akvizíciója, majd a cégcsoport finanszírozása volt az egyik feladatom, melyben a Delta pénzügyi lehetőségeit, mozgásterét tágítottam, avagy éppen a kockázatokra mutattam rá. A pénzügyi tranzakciók végrehajtását az MNB, valamint a hatályos törvényi elvárásoknak megfelelően kellett alakítani. A sikeres akvizíciókat követően 2022 elejétől vagyok pénzügyi és számviteli igazgatóhelyettes, például az IFRS-re való átállás pénzügyi előkészítését is én végeztem.
Az eddigi publikációid sokrétűek, hiszen foglalkozol az agráriummal, a bankokkal, a fintech szektorral, a tőkeszerkezettel, az innovációval. Hogyan lehet ennyi területen otthon lenni?
Elsőre talán úgy tűnhet, hogy nincs köztük összefüggés, ugyanakkor a legfőbb közös bennük a pénzügyi és számviteli adatok; ez az, amivel foglalkozom, mert a sokaságból látszanak azok az irányok, trendek, amiket tovább vizsgálva érthetjük meg az üzleti működést. A megértés persze azt is jelenti, hogy tudjuk szegmentálni a cégeket, és tudatosan, számszerűen megalapozottan lehet dönteni arról, hogy milyen szektorban szeretnénk például tevékenykedni, és mélyebbre ásva az is kiderül, hogy melyik céggel szeretnénk partneri viszonyba kerülni, illetve kivel ne kössünk üzletet. Ez elég hasonlóan működik mint például a hitelminősítés.
A PhD tanulmányok mennyire egyeztethetőek össze a munkáddal?
Sok szabadidő megy el a PhD-re, mert nem csak tanulmányokkal foglalkozom, hanem például statisztikát tanítok a Soproni Egyetemen másodéveseknek. Ez egy kicsit magányos tevékenység is, egészen más típusú gondolkodást igényel, mint például a marketingfolyamatok kollaborációja. Nem a számítási része jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a számok mögé nézve értelmezni az információt, és megérteni az összefüggéseket. Az a jó hír viszont, hogy ezt a mindennapi munkában is tudom hasznosítani.